november 28. ragyog a Nap. -2 fok, de napsütés! húztam is a Mandala teraszára kvzni. a nap végén, most először, elégedetten nyugtáztam, hogy minden feladatot megoldottam. most írtam a spanoknak Germániába. azt írják, hogy náluk is minden f@sza. közben gyűjtögetem, válogatom a zenéket a faházba, mert naná, hogy lesz zene! (ja, faház. merthogy kinn leszek forralt borral, punccsal,rummal,forrócsokival, vízipipákkal, teákkal a karácsonyi vásáron.) meg spontán őrület, remélem! pl.:
meg hasonlók, meg egyáltalán nem hasonlítók. még lövök egy képet, hogy legyen egy kis színe,
íme:
aztán mára ennyi. "Éhezők viadala"? nem mint életkép, hanem, mint film. csak azt akarom mondani, hogy lehet , azt nézem. a 2. részt.
Ezt mindet úgy ahogy van összegyúrod, majd előmelegített sütőben 20-25percig sütöd. és már kész is!) :)
szóval ja ott tartottam, hogy 11kor feljött egy haver. dumáltunk egy qrvajót, zenéket hallgattunk, és az egésztől -, a szobának tényleg Dézsá-s a hangulata- volt egy deja vu- fleshe. de nem úgy deja vu, hogy egyszer már átéltet élt újra, hanem, mintha a Dézsá-ban lenne. jó érzés volt. nekem is. hogy adhattam. adhattam egy élményt, egy érzést. ... szellemi kupleráj ... ez még most is kib@szottul tetszik.
a cimbora fél1kor ment el. néztem, olvastam, kerestem, találtam ezt, azt a neten, meg rájöttem, hogy milyen, vagy mire is jó a chat, ha elérhető közelségben van egy ..., van valaki. (a többit feddje mély, balladai homály)
na egy ilyent szeretnék.
már írtam a little jesus-nak. Jim Morrison, David Bowie és Henry Rollins mellett Ian Curtis, nekem Az ikon.
olvastam a verseit, a szövegeit, ahol értem. az interjúkat. érdekelt, hogy mit olvasott. így jutott el, rajta keresztül Mishima Yukio-hoz, Sylvia Plath-hoz.
november 24. nyomott egy idő van. nincs az a dugás, amiért most kimozdulnék. inkább megnézem az "Anonymous"-t, meg sokak buzdítására a "Californication"-t, az 1.évadot, és lett egy virágom.
tulipe poupre(ahogy a francia mondja)
november 25.
bár nem kapcsolódik ehhez, de egy tapasztalattal és egy tanulsággal is gazdagabb lettem. mióta kiléptem a nagybetűs életbe, azóta most voltam először táppénzen, de többet nem is leszek. bassza meg a tb, a bérszámfejtés a vér szerinti anyját, vagy kapják be -, de ne az enyémet, mert azzal még gyönyört is gerjesztenék, hanem- az apjuk faszát, amiért még mindig nem fizették ki a táppénzem. felhívtam a háerest, hogy mi a szitu, mikor van a hóközi utalás?
azt mondja, hogy:
- hát azt 15. és 20.-a között, és ha még nem kaptam meg, akkor már csak a novemberi béremmel küldik, de akkor majd tök gazdag leszel.
mondom neki, hogy:
- baszki!(kicsit túldramatizálva) azt meg is kéne élni, márpedig abból a 65-ből, amit utaltatok hát eléggé qrvára necces, mivel ez el is ment a kecóra (azt nem kell tudniuk, hogy máshol is dolgozom). erre:
- fiatal szervezet, sokat kibír.
én:
- basszus! nekem nem életviteli tanácsra, hanem lóvémra van szükségem. fiatal szervezet?! minőségbiztosító operátornak vettetek fel, nem gladiátorképzőbe, pláne nem okj-s aszkéta tanfolyamra. - jó,jó, majd beszélek a bérszámfejtéssel, jó? addig meg kitartás. - kösszépen. erre, délután esemes, megjött a lóvém. és ehhez tényleg az kell, hogy drámázzak a háeresnek?. f@sza! fátyol reá. hazaérek. a kilincsre akasztva egy táska, benne műanyag doboz, a dobozban pizzaszeletek. az alattam lakó néni kedvessége. :) kincset találtam, megint. Az Alföldi (ezen most elgondolkodtam, hogy egy személyes találkozáskor, hogyan szólítanám? magáznám az tuti. nekem ő, MŰVÉSZ. Művész úr.) youtube csatornájára. kész kincsesbánya. Rómeó és Júlia, a teljes előadás, Három nővér szintén. és pont a Három nővér nézése közben jött a felismerés, hogy anno, mikor kötelező volt, szenvedtem az olvasásával, pedig Kosztolányit, mint fordítót is szerettem és mégsem. most meg néztem, és látva, megszerettem a Három nővért, és ez az Alföldi érdeme.
hát kipróbáltam, megkóstoltam a naturaqua málnás-kókuszos ásványvizét. lejtős a történet. íze, mint az ázott fakéregé. vége a napnak.
kriminális vagyok. ötször öltöztem át. nadrágot kétszer,cipőt háromszor, pólót, inget fogalmam sincs hányszor cseréltem, de élveztem, mint ahogy élveztem az egész napot. qrvajó volt a Mandalában dolgozni. pikk-pakk vissza tudtam rázódni. már ott volt egy dongós kiscsaj olyan jaaajdejóhogyittvagydemostittapasimbocsi-pillantással. aztán jött egy szőke lány baseballsapkában. (emlékeztem rá, csak nem tudtam honnan.) - a Déjá-ba szoktál járni, vagy innen ismerlek? - nem. innen. - baszki! annak már több. mint 8 éve. megnőttél. :) (23, 24 lehet?) (valójában semmit nem változott. najó. mellesleg(!) igen. és erre mindenegyes alkalommal, mikor az asztaluk mellett elmentem, dekoltázsának villantásával fel is hívta a figyelmem. formás apple-cicik, vaáuuú!)
Utopia - sorozat! szemrevaló és gondolkodtató
Les Revenants - Visszajárók - sorozat! (zene:Mogwai!)
november 21. baszki! itt az ideje, hogy egy kicsit decentralizáljam szexre irányuló figyelmem és gondolataimat, mert lassan már csak erről írok, úgyhogy nyújtózom egyet. kitártam az ablakot, jártam egyet, beültem egy kvra a Mandalába. szombaton meg, placcon leszek, hogy megismerjem a vendégeket.
uúúú, de milyen mjuzikot találtam:
nyugis éjszaka. annyira, hogy hajnali 2kor megkaparintottam az étkező kulcsát, bekommandóztam, magamra zártam és aludtam 4ig.
november 22. még nyugisabb éjszaka, mint tegnap. ma már éjfélkor, mindent letudva vonultam illegalitásba.hajnalban -szombat lévén- megejtettem az immár rituális piacozásomat. mindig ugyanattól veszem a tojást, a zöldséget is mindig egy helyen. most a hurkakolbászozást kihagytam. basszus! addig molyoltam, míg fél 11 lett. már nem érdemes lefeküdni. kettőre megyek a Mandalába. teemakerkedem.
nem emlékszem, hogy valaha is ennyire ízlett volna egy vajas zsemle.
"az ördög elképedve állt, és érezte, milyen ocsmány a jóság." (The Crow)
bohém angyalok után kutatok. Lolitámnak boldog napja volt, nekem csendes éjszakám és lebegő nyugalom.
látom a lehulló csempéket, ahogy a színpadtól a bárpultig meztelenül sétál, ahogy bugyi nélkül felhúzott ruhával a kanapén vár, ahogy a konyhában felül a hűtőszekrényre és széttárva combjait csábít beljebb, ahogy gátlások nélkül kívánja és kínálja a már élvezett gyönyört. aztán a találkozások ritkulnak, majd elmaradnak, mint a telefonhívások, mert gyakoriságuk, szükségességük fordítottan arányosak a boldogság fokával, de ... ezek a képek és az olthatatlan vágy megmarad. nekem mindenképpen.
szombaton sehol, semmi. de biztos kell ilyen is. ja. csak nem szeretem. vasárnap hajnal ... , nem. még éjszaka 2:27. felébredtem. miért aludjak? csak, mert éjszaka van? majd alszom, amikor elálmosodom. "The rules of attraction" ...homo erectus... ha nem lángolhatok veled együtt, elégek egyedül. 12:20 most ébredtem. most tényleg rosszat álmodtam. valami rendezvény volt a széchenyi téren. egy társasággal voltam. odahívatnak az információhoz, ahol közlik velem, hogy "a rendezvény magyar szervezői nem kívánatosnak tartanak," így távozzak. alig értünk haza Lolitámmal, mikor megjelent a jard és közölte, hogy "semmit nem mondunk". "mi a vád?" "nem céglopási-ügy", majd bevittek. előttem egy skinhead. koponyáján tetovált horogkereszttel. rájöttem. a blog bejegyzésem miatt, ahol összeesküvésről, meg módszeres népírtásról beszéltem. na itt ébredtem. de elég is volt.
mióta elforgattam az ágyam, azóta végigalszom az éjszakákat. oké, tudom. 4 órát nem nagy kunst, de nekem sikerélmény, és ezzel indul a napom, meg az előző esti emlékekkel. úgy látszik zenében, ma az "m" betű a domináns. Magashegyi Underground, Manoya,Marge. de mellettük még JudieJay, Amy Winehouse, Voler mouche, The XX, Warpaint, ElizabethFraser.
höhö! és mind nő. nőnap. "... kaman end tviszdügeen!legyetek jók! Blúberihill, építőmunka!pusziii! éljenek a csajok!" (Gothár Péter: Megáll az idő <1982>).
ez csak úgy eszembe jutott. az Egyik kedvenc filmem. át is nézem a(z még előző életemben) archivált filmjeimet, ugyanis a katalógusom is odaveszett. hmmm. "War at home"?, "Nyugalom"?, "Megáll az idő"? melyiket nézzem? az "Utopia" mellett döntöttem. várjunk csak ... 36'-kor néztem meg az időt és 57'kor már nem hallottam meg a telefont, ami egy "jóéjszakát"-hívás volt. most megint a csillagban vagyok. hááát a netezés most sem jött össze. tovább állok. go Mandala.
és most olvasom FrancoisOzon-nal az interjút, amiből kiderül, hogy minden fejezet egy FrancoiseHardy dallal kezdődik, akinek "Succes" című, 1976-os bakelitjét kaptam ajándékba, és amit lemezjátszó híján még nem hallottam, de talán, hamarosan. szeretem Lolitámmal a beszélgetős élményeket (is). a paleo-étrend(?) kapcsán fedeztem fel és fogalmaztam meg egy összeesküvés-elméletet, mi szerint (,és ehhez nem kell kutatóorvosnak, táplálkozástudósnak,és gazdasági szakembernek sem lenni), elég egy séta a piacon, egy bevásárlás bárhol, és máris nyer az állítás, hogy -a tudomány mai állása szerint- egészséges bármi, kivétel nélkül drágább, mint az agyontartósított, agyonszínezett, agyonmittudomén, az egészségtelen, mivel az államnak qrvára nem érdeke, hogy a polgárai magas kort éljenek meg, hiszen minél tovább élnek, annál tovább kell nekik a nyugdíjat pengetni, annál tovább kell nekik szociális ellátást biztosítani ésatöbbi,ésatöbbi. de a pórnép nem tudja az egészséges táplálékot megvenni, tömi magába a "mérget", naná, hogy nem fogja sokáig élvezni a nyugger éveket. itt kérem, módszeres emberirtás zajlik. (uhhh! asszem vmi ilyesmiről szól az "Utópia" című sorozat.ja! most már biztos vagyok benne. szóval mégsem én találtam ki, nem én fedeztem fel, :( de akkor, amikor kimondtam, totál azt hittem). de én qrvára beintek nekik. qrvára nem eszem egészségeset és már csak dafkéból is sokáig fogom húzni és kibaszottul aktív leszek, de néha féket kell tennem a nyelvemre. de nem kell! najó! csak ha beszélek :) és ki nem élvezné a kedves, bókoló szavakat? beültem teázni a mandalába, meg, vettem füstölőt. én a csónakos szobornál Lolitám a szökőkútnál.
és megnézem az Utopia-t és talán mééég ... a ... "A monster in Paris"-t
azt bírtam kitalálni, hogy függöny helyett pauszpapírt teszek az ablakra, megfosztva kíváncsi voyeur-i örömüktől a szemközti házban lakókat. ebből meg jött az ötlet, hogy a Déjá-ból megmentett hengerlámpát megfestem.
a kezdet
szexcessziós világítótest lesz. ebből, de ez még messze nincs készen. közben elforgattam az ágyam és most ezt látom
