egy zombi naplója

január 31 péntek
tegnap hazafelé összeszorított fogakkal, már könnyfátyolon át láttam a csillagokat. gondoltam valahogy kihúzom hétfőig ... a f@szt. az első gondolatom az volt, (mivel nem tartottam egy bonyolult orvosi esetnek a dolgot,) hogy
elfújok egy szigit és megműtöm magam, de erről az első próbálkozás után letettem, mert elviselhetetlen volt a fájdalom. szóval a második gondolatom az volt, hogy valahogy kihúzom hétfőig, és akkor megyek dokihoz. úgyis délelőttös leszek, akkor meg más is van az én posztomon (a gyárban), így senkivel nem b@szok ki, tudnak nélkülözni. aztán ma reggel az első mozdulatnál kiderült, hogy nem fogok ezzel hétfőig várni. telefon a cégnek, hogy nem megyek írjanak ki szabit és megcéloztam a sebészetet. a műtét volt vagy 10 perces, de roppant kellemetlen. reggel megyek vissza,kötözésre, meg antibiotikumot kell szednem. Igeeen. nekem semmi bajom nincs az antibiotikumokkal. levertség helyett pörgök tőle, mint egy duracell-nyuszi, étvágytalanság helyett nonstop zabálok. szóval ennek az egész kálváriámnak, azért van egy pozitív hozadéka is, hogy ölembe hullott egy szabadnap. és ezt a szabadnapot, élvezem.megszenvedtem érte. :) rástartolok az angolra. bőszen bele is csaptam és rajta is maradtam. hét leckével megvagyok. asztaqrva negyedtíííz? négy-négy és fél órát tanultam. frissítem az agyam. egész jó kis nap volt a kellemetlen beavatkozástól és a melóparától eltekintve, amiről meg is feledkeztem. 

január 30 csütörtök
napok óta csillagokat látok, de most már jó. ilyenkor jó mikor a nap zárásaként magamat bevackolom.                 a Korai Öröm-öt választottam útitársnak induláshoz a maga ellenállhatatlanul magával ragadó, elsöprő, elementáris gyógynövény rockjával az erdőket jártam, a Twilight Circus lüktetve ringató dubolására egy néptelen tengerparti fövenyen hanyatt dőlve szemeztem egy bárányfelhővel, majd a Radio Trip Lonely-jára söpörtem a törött üveget zárás, után a pultra forgatott bárszékek árnyékában, feltűrt ingujjal, vállamon a handlivel, egy montmartre-i
jazzlokálban.
azért ez egy kicsit ijesztő, hogy még az álmomban is dolgozom ...
apropó álom. alváshoz RZA-től a "Ghostdog" soundtrackje. a filmet is újra kéne néznem. kedvenc. a Hagakure-t innen ismerem.
1:11-kor néztem az órára. csak úgy megjegyzem, mert tetszik. csupa egy.

január 27 hétfő
hajnali 3:26-kor még elkezdtem filmet nézni. "Nothing personal"!!! a kedvenc lírai filmem.

január 28 kedd
ma a "300"at vetítettem a FészekCinema-ban és már ide van készítve az "Utolsó szamuráj", meg némi bölcsességért a "Hagakure". a mai legyen: "A rejtélyek, mindig a kimondott szóból keletkeznek."

"Tőle is vele van a lélek
neki lelkesülnek a dolgok.
Nélküle minden kopár,
vele meg teljes és boldog"
(Vígh Mihály; Trabant)

január 30 csütörtök

pedig azt hittem, hogy már péntek van. a blogom és magam nem hanyagoltam, bár régen írtam, csak most más foglalkoztat. Pedig aztán, már szokásommá vált, hogy fél3-kor fekszem le. 

 "Ó én, Ó élet. Kérdések nem szűnő árja                                                                                             Hitetlenek végtelen öröme, balgáktól nyüzsgő városok.                                                                                 Mi jó ezek közt?                                                                                                                                   valász:                                                                                                                                                     Az, hogy itt vagy, hogy van élet és egyéniség,                                                                                             hogy zajlik a nagy színjáték, s Te is hozzáírhatsz egy sort."

                                                                                                 (Walt Whitman)

úgy látszik múltba révedős, idézős napjaim vannak. de ez egyáltalán nem baj. meg is nézem a régi blogomat. amelyik időszakra kíváncsi voltam, az nincs. akkor még nem blogoltam? vagy csak analóg? ja. így lehetett, mert a naplóm viszont megtaláltam. jót flesheltem.

január 26 vasárnap
"Ahogy a legtöbb élőlény, a galamb is hamar rájön... ha megnyomja a gombot, jutalmat kap. De ha automatikusan kinyílik az ablak húsz másodpercenként, a galamb elgondolkodik: "Mit tettem, amivel ezt kiérdemeltem?" Ha éppen akkor csapkodott a szárnyával, ezután mindig azt fogja tenni, mert meggyőződése lesz, hogy azzal befolyással lehet az eseményekre. Ezt úgy hívják: Galamb babona. Vajon mit tettem, hogy ezt érdemeltem?"

"Ha a húr elmélet helyes, az Univerzum kilenc térbeli, és egy időbeli dimenzióval rendelkezik. Képzeljük el, hogy eredetileg, mindez össze volt csavarva. A "Nagy Bumm" után, három térbeli dimenzió, - magasság, szélesség,
mélység - és az egy temporális dimenzió - ami a mi időnk - kivált, és összekapcsolódott. A másik hat egyben maradt, és megtartotta apró méretét. Vagyis, mi egy sérült, hiányos kiterjedésű Univerzumban élünk. Hogyan is
lehetne így különbséget tenni illúzió, és valóság között? Az idő, - ahogy mi tudjuk -, egy olyan dimenzió, ami - tapasztalataink szerint - egy irányba halad. De mi van, ha a többi dimenzió nem térbeli, hanem időbeli?
Ha összekeverjük a krumplipürét és mártást,többé nem tudjuk őket szétválasztani. Ez örökre szól. A füst kijön Apa cigarettájából,de soha nem tér vissza oda.Nem lehet.Ezért nehéz a választás.Mindig helyesen kell dönteni.Amíg nem választasz, bármi lehetséges."

"Emlékszem születésem előttre. Együtt várakozom azokkal, akik még nem születtek meg. Míg meg nem születünk, mindent tudunk. Tudjuk mi történik. Amikor eljön a felejtés angyala, és ujját a szádra teszi, az nyomot hagy az ajkadon. Ez jelzi, hogy mindent elfelejtettél. De az angyal engem kifelejtett."

ezek mind a Mr. Nobody-ban hangzanak el.

ez meg a kedvenc csajbandám

ez meg az álomhajóm

"Ha Ádám és Éva kínaiak lettek volna, akkor megeszik a kígyót, az almát meg hagyták volna a p*csába!" (graffiti valahol a világban) :)

január 25 szombat
mint afféle önjelölt zenei misszionárius, ontom a friss zenéket a teaházba, persze a Hely szellemiségét a legmesszebb menőkig tolerálva. FészekCinema-éjszaka. 47 ronin? a Penge szövetsége? Angyalok városa? vagy Ford Fairlane kalandjai? még nem döntöttem. még bármi megtörténhet. megnézem a lottó számokat. fognám magam, azonnal kivennék 3 hét szabit, végre felülnék egy kib@szott repülőre, irány Hawaii, homokos tengerpart, (nem kellenek sziklák,) pálmafák, bungalow, és ott jól átgondolnám a miéshogyanlegyen-t. majd hazajönnék és ..., de nézzük a számokat! ... dobpergés ... holnap kettőkor nyitok a teaházban.
Viszont előhozott belőlem egy érzést. sodortam egy cigit. gyújtottam egy mécsest és egy füstölőt, ... felállítottam két szentélyt,

megkerestem Marge Minek-jét, meggyújtom a cigarettát, ez az én néma imám.

Jó éjszakát!

január 24 péntek
most már mániákusan írom a dátumokat, mert éjszakás héten, amúgy is hajlamos vagyok napokat elcsúszni.
ma ezt találtam. egy kis elektronikus dreampop és egy meseszép filmköltemény.

viszont volt egy nagy mellényúlásom is. Lindsey Stirling nagyon gagyi, nagyon búcsús.

már a Nap is felkelt, én meg még le sem feküdtem. de most megteszem. álmok jönnek, a test pihen.

január 23 csütörtök
néha. nagyon-nagyon ritkán van, hogy az ember ennyire romantikus. én bevállalom.

ez felidézte bennem a hegedűt. amit szeretek. meg a csellót. hmmm, a csellót jobban. Bach cselló-szvittjeit imádom. basszus! csellista csajom is volt, meg volt, aki tudott hegedülni. és egyiküket sem hallottam játszani. fura. (6:42- nél jön a crescendo, eufória, angyalok kara, vaoóóó! ezek az izlandiak nagyon tudnak.)

love, and other drugs.

január 20 hétfő                                                                                                                                           valami szorít. valami fojtogat. valami hihetetlen érzelmi kitörés van készülőben, ami ha valakire rázúdul, menthetetlenül áldozatául esik. jellegéről mindent elmondanak a filmek, amiket nézek. "Szerelmünk lapjai", "500 days of Summer", "Mr Nobody", "Fifty-fifty". A ""Fifty-fifty"-t most láttam először, de qrvajó kis film Joseph Gordon-Lewit-tel. hö! csak most vettem észre, hogy mennyire olyan a srác, mint én a "Summer"-ben. olyan, aki tudja, hogy nem arra "hivatott", amit csinál, de elfogadja és teszi, de ha talál valakit, egy álmodozót, aki, felszínre tudja hozni belőle az álmait, magával tudja ragadni, a srác felragyog.

január 21 kedd                                                                                                                                               betértem a Gastro Bistro-ba egy soup-ra. very simpatico a hely és finom a leves.

"Környezetszennyező autóink voltak. Cigarettáztunk. Húst ettünk. Mi mindent megtettünk, amit csak tehettünk ezen a szemétdombon, ... és ez csodálatos volt. Életünk nagy részében semmi nem történt. Akár egy francia filmben. ... Dugtunk. Állandóan dugtunk. Szerelmesek voltunk."
                                                                                                        (Mr Nobody)
"Amíg nem választunk, bármi lehetséges."
                                                                                                        (Mr Nobody)

nopara. semmi bajom. csak ... igaz, nem vagyok jó ember, de érzéketlen sem. Egyébként meg, az évszaknak megfelelő. :)

január 18 szombat
éjfélkor felkeltem egy kicsit szörfölni háromnegyed 5ig. majd , átaludtam a délelőttöt. délután, este Mandala, aztán majd, amit hoz az éjszaka. ha mást nem is, a hajnalt mindenképp.
szarvasgombás rántotta a proletár bourgeoisie reggelije.
tavasz van. only zakóban, semmi kabát, sétáltam a Mandalába. egy mexikói és egy venezuelai lány kedves társasága, némi flörtbe oltva, persze csak lájtosan.
"Blue Jasmine", megnézendő! (Woody Allen legujabb filmje.)

január 19 vasárnap

Amanda Fucking Palmer-napom van.
és megnézem a "Young and beautiful"-t (Jeune et jolie).
a francba! ez még sem az a film, mint amit akartam. ez porno. nem mintha azzal bajom volna.

i will survive

"Az élet, egy olyan játék, amit nem lehet félbehagyni. Így, vagy úgy, de végig kell játszani." - The life a game, what it is not possible to break off. So so, it is necessary to play it out.

                                                                                                                        I

január 6

megnéztem a Natgeo dokufilmjét, a "J.F.K.-The smoking gun"-t. meggyőzött. sutba vágtam az összeesküvés elméletemet.

január 8
ajándékba kaptam Kiss Tibi, "Neonradír"-ját.

Kiss Tibor könyvborítója Szabó Tamás szájharmonika könyvéhez

(szerintem meg egy punci, és kész!)

amúgy meg, eseménytelenek a napjaim, de nem unatkozom. fekete gyapjú térdharisnyás angyalom, irgalom!

január 10
éjfél van. most meg, már szombat. nehezen megy az írás.

na,elkészült a szexcessziós neonfényhengerem

(és nem érdemes a sorsról, az élet értelmén gondolkodni, mert a vége, ... kötél.)

január 14

"Everybody leave
 People come and go
 Don't worry
 Love is loss and loss is love
 The space that was you will be filled
 Your lines will be read by someone else
 They just might not sound as good
 But when the curtain rises
 I'll be standing there facing the crowd

.

This is just a  beginning"

.                                                    (Paloma Faith - Can't Rely on You, prologue)

január 16

megkaptam egy spanomtól a "Pánik a Tű parkban" című Al Pacino filmet 1971-ből. Tűvé tettem :) érte mindent, hogy meglegyen, de csak online nézhető verziókat találtam, és akkor most az ölembe hullott. Naggyon súlyos film a New York-i junkie-król.

a kedvenc secondhand-emben lőttem egy barna inget (, és nem barnainget). Apró, fekete virágmintásat, meg egy fekete csőnadrágot. Alig tudtam a farkam beleszuszakolni. Akkor van gáz, ha feláll, mert akkor aztán nagyon kikívánkozik. :)

január 17 péntek
Közben meg, aggódom egy lány miatt.

és ilyen egy gyári, hajnali telihold