volt egy nagyon rossz érzésem. az egyik munkatársamon megláttam egy ugyan olyan szemüveget, mint amilyen az enyém volt és ami, tokostól eltűnt. ráadásul jófejnek tartottam az öreget. na ilyenkor mi van? a kérdés szónoki, nekem kell dönteni, de azt hiszem hagyom a fenébe. egyedi azonosítója nem lévén, bizonyítani
nem tudnám, így csak vádaskodnék, az meg nem az én műfajom, úgyhogy inkább hagyom.
este portyára indulok irodalmi berekbe, de nem táplálok túlzott reményeket, lévén, hogy Karafiáth-ot kivéve, még nem találkoztam szép költőcsajjal, mint ahogy szép és kívánatos leszbi párral sem, úgyhogy inkább csak megnézem milyen a szerdai éjszakai élet.