december 16
ügyintézős nap. egészségpénztár, utalás, fenyőfa-rendelés, gázdíj, teaház, secondhand. ááááá! jobb lesz ma nem írni a blogra. nagggyon nega vagyok, de majd kialszom. vagy inkább verem bele, aztán ahogy lesz, úgy lesz.
szerdán hozzák a fenyőfámat, és ez jó! naaagy lesz és szép! már az ajándék is megvan.
tegnap éjjel elkezdtem nézni a Romeó és Júliá-t a mozicsillagon és nem az eredeti szinkronnal volt, hanem valami újabbal és borzalmasan nem tetszett, úgyhogy ma inkább megnézem "Az utolsó légió"-t.
december 17
nekem úgy tűnik, mintha megállt volna az idő. még mindig csak kedd van. najó, szerda, de én most értem haza és qrvára nem vagyok se fáradt, se álmos az RCKO.FM meg baromijó zenéket szól. olyan kis "Legally Stoned"-os lágy drum'n'bass-eket.
december 18 El Magnifico! marlboro (piros és arany) dohány a trafikokban!!! nagggyon szép fenyőfám van. már kinéztem a díszeket, a boákat, a gyöngysort,
december 19
a kellemes meglepetések napja. 24 rúpia zabajegyet kaptam, ami a legjobbkor jött így karácsony előtt, (vettem is kiwijoghurt-"hegyet", meg Dr Pepper-t, és bevásároltam a karácsonyi pudinghoz,) meeeg volt egy találkozásom is, ami egész napos önelégült, kaján vigyort tapasztott a fejemre. hétvégi hangulatú, lötyögős napom volt.
december 21 tegnap volt egy szívemet melengető telefonom. az egyik kedves sempai-om hívott. karácsonyi klán-vacsorát szerveznek, amire engem is meginvitáltak, szeretettel, pedig már nem is tudom mióta, kilépve a klánból, el hagyva Mesterem, a roninok útját járom. élvezem az emberek szeretetét. jó érzés.
de most készülődöm. vár a vásári én meg felvértezve várom a rám zúduló tömeget.
hip-hopp eltelt az idő és mégcsak nem is fáztam, sőt a dzsekimet is csak akkor vettem fel, amikor kiléptem a faházból, amúgy pólóban nyomtam (ötben) :) .
höhö! a Dead Flowers gitárosa látogatott két lányával a faháznál, ahol a lányok legnagyobb örömére múltidéző, bősz anekdotázásba kezdtünk.miután jártak egyet a vásárban mesélte a srác, hogy miután elmentek tőlem végig röhögte az utat, ahogy felidézte a harminc évvel ezelőtti történeteket. és van egy korabeli újságcikke, amiben az egyik fellépésünkről írnak. na azt, ha nem is einstandolni (,mint a Pásztor fiúk), de copyzni mindenképp akarom. az utókornak.
december 22 még hiányzik a szaloncukor, a karácsonyi díszek, két ajándék, meg 4 kis tálka. ezek beszerzése holnapra marad. belelapoztam Varnus Xaver "Folytatás"-ába és megakadt a szemem, a már korábban bejelölt verbális crescendo-n:
"Árad fülemben a muzsika. Mikor legelőször hallottam Poulenc három karácsonyi motettáját - akárcsak egy versben, amelyet még nem fogtunk fel, de már kötődünk hozzá - nem tudtam, mit fogok szeretni zenéjében. Képtelen voltam kiverni a fejemből, de azt hittem, csak a hangulata érdekel, mint ahogy a szerelem a legelső pillanatban. Azután kezdtem csak észrevenni azokat a ritka, szinte archaikus stílusjegyeket, amelyeket olyankor használt, ha valamely rejtett összhang, vagy egy izzó szenvedély forralni kezdte a stílusát. Katedrálisépítő gallok gáláns szelleme kísértett benne, a Szent Grált megillető nemes pátosz. Másszor olyan intim és elbájoló volt, mint ódon, liliomos szentek kőbe vésett képéről a sugárzó varázslat. Majd hirtelen semmivé foszlott a fennköltség, és egyszerre ősvilági tündérek, a kövek és vizek istenei között találtam magam. Éreztem a természetben élő ember részegedését az élettől, aki a fák alatt ébred, mezők gyümölcseit eszi, a szelek muzsikájánál mulat, a folyók jeges vizétől rúg be, hogy azután boldogan dőljön le a nimfák karjaiba az őstáncok üdítő fáradtságával. Úgy derengett fel e zenében a vizek sötétlő mélysége, a hegyek hangja, ahogy földi valónk elmúlása után a természetbe olvadt asztráltestünk is előbukkan egy-egy pillanatra a kiválasztottaknak."
(Xaver Varnus: FOLYTATÁS)
